Az aktív életmód növelheti jólétét, miközben rákkal él
A műtét után előfordulhat, hogy rendszeres képalkotó vizsgálatokat kell végeznie annak megállapítására, hogy a rák visszatért-e. Ha a rák már elkezdett terjedni az egész szervezetben, a műtétet sugárterápia, kemoterápia, célzott terápia vagy immunterápia követheti.
Az átmeneti sejtes karcinómát általában műtéttel kezelik. Ha a rák csak az ureter alsó részében van jelen, csak ezt a területet lehet eltávolítani. Ha az átmeneti sejtes karcinóma elterjedtebb, előfordulhat, hogy a vesét, az uretert és az uretert a hólyaggal összekötő szövetet el kell távolítani.
A veseszarkómát általában műtéttel is kezelik. A kemoterápia segíthet csökkenteni a rák kiújulásának kockázatát.
A Wilms-daganatokat és a gyermekeket érintő veserák egyéb típusait gyakran kemoterápia, műtét, sugárterápia, célzott terápia és immunterápia kombinációjával kezelik. Számos gyógyszeres kezelést engedélyeztek gyermekek számára. A klinikai vizsgálatok jó lehetőséget jelenthetnek a veserákos gyermekek számára is.
A veserák túlélési aránya
Összességében négy veserákkal diagnosztizált ember közül több mint három túléli betegségét legalább öt évig.
Ha veserákja van, a prognózisa (kilátásai) számos tényezőtől függ. A veserákos esetek körülbelül kétharmadát a rák terjedésének megkezdése előtt fedezik fel, ami általában nagyon jó prognózishoz vezet – a korai stádiumban diagnosztizált emberek 93 százaléka öt évig vagy tovább él. Ha azonban a veserák már elkezdett terjedni a szervezetben, mire felfedezik, valószínűleg rosszabb lesz a prognózisa.
A prognózisát befolyásoló egyéb tényezők közé tartoznak például a veserák típusa, a rák fokozata (sejtjei növekedésének sebessége) és általános egészségi állapota. Kezelőorvosa segíthet Önnek jobban megérteni egyedi prognózisát, és elvezetheti Önt egy olyan kezelési tervhez, amely a legjobb esélyt kínálja a jó eredmény elérésére.
A rák stádiuma leírja, hogy mennyi rák van a szervezetében, és milyen messzire képzett áttétet (az eredeti helyétől elterjedt). Az orvosok a stádiuminformációkat használják fel, hogy megbecsüljék kilátásait, és jobban megértsék, mely kezelési terveket javasolják.
A legfontosabb elvitelek:
- A rák stádiuma egy szám, amely leírja, hogy mennyi rák van a szervezetben.
- Az orvosok a daganat mérete alapján határozzák meg a rák stádiumát, azt, hogy rákos sejtek találhatók-e a közeli nyirokcsomókban, és hogy a rák átterjedt-e más területekre.
- A magasabb stádiumú rák a rosszabb kilátások jele lehet, és intenzívebb kezelést igényel.
Hogyan történik a rák stádiuma
A rák különböző típusait különböző módon állítják elő. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a rák stádiuma, annál több a rák, és annál tovább terjedhet.
Az orvosok staging rendszerek segítségével határozzák meg a rák stádiumát. Sok különböző rendszer létezik, de ezek általában figyelembe veszik az olyan dolgokat, mint például, hogy mekkora a daganat, milyen típusú sejtek alkotják a daganatot, és hogy a rákos sejtek elterjedtek-e a közeli vagy távolabbi helyekre.
A TNM rendszer
A leggyakoribb staging rendszer a tumor csomópont metasztázis (TNM) osztályozása . Ezzel a rendszerrel az orvosok három különböző kategóriába sorolják a daganatot:
Tumor – Ez a kategória egytől négyig terjedő skálán osztályozza, hogy mekkora a daganata, és hogy elkezdett-e benőni a közeli szövetekbe. A T1 daganatok kicsik és egy területen helyezkednek el, míg a T4 daganatok nagyon nagyok lehetnek, és behatolhatnak a közeli szervekbe.
Csomópontok – Ez a kategória a nyirokcsomókra vonatkozik, azokra a kis struktúrákra, amelyek kiszűrik a sérült vagy rákos sejteket a szövetekből. Az orvosok N0 osztályba sorolják a rákot, ha nem találnak rákot a nyirokcsomóiban. Az N1 azt jelenti, hogy a rákos sejtek az eredeti daganathoz nagyon közeli nyirokcsomókban találhatók, az N2 akkor fordul elő, amikor a rák a kicsit távolabbi nyirokcsomókba, az N3 pedig azt jelenti, hogy a rákos sejtek a távoli nyirokcsomókba terjedtek.
Metasztázis – Ez a kategória azt írja le, hogy a rákos sejtek átterjedtek-e a test távoli részeire. Az Ön rákja M0-nak minősül, ha nincs metasztázisa (távoli daganat), vagy M1-be, ha a rák áttétet mutatott.
Általában ezen TNM kategóriák mindegyikét egy átfogó szakaszba egyesítik római számokkal. Például egy kis prosztatadaganatot (T1), amely nem terjedt el a nyirokcsomókba (N0) vagy távoli helyekre (M0), egyszerűen „I. stádiumnak” nevezhetjük.
A színpad római számához betűket is hozzá lehet adni. Például az IIA stádiumú tüdőrák olyan daganatokat foglal magában, amelyek közepes méretűek vagy a közeli szövetekké nőttek (T2), de nem terjedtek át a nyirokcsomókra (N0) vagy a test más részeire (M0). A IIB stádiumú daganatoknak azonban kissé eltérő kritériumai vannak. Ezek a tüdőrákok valamivel nagyobb daganatokat foglalhatnak magukban, vagy lehetnek kisebb daganatok, amelyek átterjedtek a közeli nyirokcsomókra.
Más tényezők is kombinálhatók a TNM szakaszosítással. Például az emlőrákokat gyakran a TNM és két másik tényező stádiumában végzik. Az egyik a tumor fokozata – mennyire abnormálisan néznek ki a sejtek, és milyen agresszívan nőnek. A másik tényező a rák biomarker státusza, amely a sejtfelszínen lévő fehérjék jelenlétére vagy hiányára utal, amelyeket ösztrogénreceptornak (ER), progeszteron receptornak (PR) vagy HER2-nek neveznek. Ha rákos sejtjei magasabb fokú tumorral rendelkeznek, vagy bizonyos biomarkereket tartalmaznak, magasabb stádiumú emlőrákot diagnosztizálnak.
Egyéb színpadi rendszerek
Bizonyos ráktípusok esetében az orvosok nem alkalmaznak TNM-stádium-meghatározást, hanem speciális stádium-meghatározó rendszereket használnak. Például a nőgyógyászati rákok, például a méhnyakrák, a petefészekrák és az endometriumrák a Nőgyógyászati és Szülészeti Szövetség (FIGO) stádiumrendszerét használják. A FIGO szakaszolás hasonló tényezőket vesz figyelembe, mint a TNM szakaszolás.
Ezenkívül a leukémia legtöbb típusa nem szakaszos. A leukémia általában nem okoz szilárd daganatokat, hanem rákos vérsejtekhez vezet, amelyek szerte a testben járnak. Ezért nincs értelme a daganat méretéről beszélni, vagy elemezni, hogy a rákos sejtek átterjedtek-e a test egyik részéből a másikba.
Mikor történik a színpadra állítás?
Számos stádium-típus létezik, amely a rák útjának különböző pontjain fordulhat elő. Tartalmazzák:
- Klinikai stádium-meghatározás – A daganatok méretének és helyének becslése fizikai vizsgálatok és képalkotó vizsgálatok, például CT-vizsgálatok vagy MRI-k alapján.
- Patológiás stádium – A műtét után bekövetkező stádium, amely magában foglalja a sebésztől származó információkat, hogy mennyi rákot találtak.
- Terápia utáni stádiumbesorolás – A kezelést követően elvégzett stádiumbesorolás annak megállapítására, hogy mennyi rák maradt még hátra, és megtudhatja, mennyire volt hatékony a kezelés.
- Restaging – Annak megállapítása, hogy mennyi rák van a szervezetben, ha visszatér.
A rák kialakulása és túlélése
Számos tényező befolyásolja a rák kezelésének hatékonyságát. Az egyik fő tényező a rák stádiuma – ha magasabb stádiumban diagnosztizálják, akkor rosszabb kilátások is lehetnek. Előfordulhat, hogy rákja kisebb valószínűséggel múlik el a kezelést követően, vagy nagyobb valószínűséggel tér vissza. Lehet, hogy rövidebb a várható élettartama is.
A magas rákstádium nem feltétlenül jelenti azt, hogy rossz kimenetelű lesz. Számos egyéb tényező is befolyásolja kilátásait, például, hogy milyen típusú rákja van, a rák biomarkerei, valamint életkora és általános egészségi állapota.
A rák különböző stádiumainak kezelése
Mivel a magasabb stádiumú rákos megbetegedések általában nehezebben kezelhetők, kezelőorvosa figyelembe veszi a szakaszolási információkat, amikor kezelési tervet javasol. Előrehaladott rák esetén agresszívabb kezelésekre lehet szüksége.
Ha a rákot nagyon korai stádiumban fedezik fel, lehetséges, hogy csak műtétre lesz szüksége kezelésként. Ez igaz az olyan gyakori daganatokra, mint a mellrák, a tüdőrák és a vastagbélrák. A fejlettebb rákos megbetegedések további kezeléseket igényelhetnek, például kemoterápiát vagy sugárterápiát. Egyes rákos megbetegedések esetén ezek a kiegészítő terápiák még a korai stádiumban is javasolhatók. Az I. stádiumú prosztatarákot például gyakran sugárterápiával kezelik.
Gyakran nehéz sebészeti úton eltávolítani a IV. stádiumú rákot. Az áttétes rák gyakran olyan kezeléseket igényel, amelyek körbejárják a testet, például kemoterápiát vagy célzott terápiás gyógyszereket.
Tudva, hogy mire számíthatunk a rák stádiumának meghatározásával
Beszéljen orvosával, ha többet szeretne megtudni arról, hogy melyik stádiumban van a rák, és miért alakult így a daganata. Kezelőorvosa abban is segíthet megérteni, hogy bizonyos kezelések miért alkalmasak a rákos stádiuma alapján.
Ha a rákkezelésen gondolkodik, elképzelheti, hogy a kórházban fekszik. Sok ember azonban folytathatja szokásos tevékenységét a kezelés alatt. Az aktív életmód növelheti jólétét, miközben rákkal él.
A legfontosabb elvitelek:
- Miközben rákkal élünk, a fizikai aktivitás segíthet abban, hogy jobban érezze magát, csökkentse a kezeléssel kapcsolatos mellékhatásokat, és még tovább is éljen.
- Minden héten törekedj legalább 150 perc aerob edzésre, valamint két súlyemelő edzésre.
- Nagyobb valószínűséggel fog jó eredményeket elérni, ha rövid, könnyű edzésekkel kezdi, és fokozatosan növeli a tevékenység intenzitását és gyakoriságát.
- Edzés előtt beszéljen orvosával, hogy megbizonyosodjon arról, hogy olyan tevékenységeket folytat, amelyek biztonságosak az Ön egyéni egészségügyi szükségletei szempontjából.
A testmozgás előnyei
A rákkezelés alatt a fizikai aktivitás segíthet:
- Jobban érzi magát testileg és lelkileg.
- Élvezze a kezelések jobb eredményeit.
- Kezelje a kezelés mellékhatásait, például a fáradtságot, az álmatlanságot és az agyködöt.
- Tartsa lépést a napi tevékenységekkel, például a ház körüli házimunkákkal.
- Tapasztalja meg, hogy kisebb az esélye annak, hogy rákja visszatér, vagy új rákot diagnosztizálnak.
Ha aktívabb vagy, más egészségügyi előnyöket is tapasztalsz. A gyakorlatok növelik az izmok és a csontok erejét, javítják az alvást, javítják a tisztán gondolkodási képességet, és segít enyhíteni a szorongást és a depressziót. A fizikai aktivitás segíthet a krónikus betegségek, például a szívbetegség vagy a cukorbetegség kezelésében, vagy csökkentheti ezen állapotok kialakulásának kockázatát.
A gyakorlatok segíthetnek abban is, hogy tovább élj. Például az aktívabb mellrákos emberek 40%-kal kisebb valószínűséggel halnak meg állapotuk miatt. További információ – normadex-official.top .